Hajdúvid helytörténete

Vid neve:

Vid a nevét alapítójától vagy régi birtokosától, földesurától kaphatta. Vid a magyar középkorban, mint személynév fordul elő. A főrangúak közül is többen viselték. A falu névadója Vid, a Gulakeled nemzetségből való volt, mivel Vidfalu a nemzetség tekintélyes birtokához tartozott, e Vidről nevezhették el a falut. Hogy Vid falu valóban birtokosától, talán első földesurától kapta a nevét, azt igazolni látszik az is, hogy Videt birtokos összetételben Vidtelke, Videgyháza és Vidmonostora néven is említik az írásbeli feljegyzések.

 

- : / A monda a szóhagyomány azt tartja, hogy Vid első birtokosa egy Vid nemzetű vitéz, aki megvív egy sárkánnyal, kiüti három fogát, ezért a király megjutalmazza. Ez a Vid a hagyomány szerint a híres Báthory - családnak is őse lett, s így szerepel a három sárkányfog a Báthoryak címerében.

 

Vid középkori története:

Hogy Vid falva az Árpád – korban települt, azt ásatás bizonyítja. Temploma, melyet az ásatás feltárt, a XIII. század második felében épülhetett.

- Első okleveles adatunk 1299 körüli. A budai káptalan irata tesz említést „villa WYD ”-ről 1313 – 1319 – 1338 –as iratok birtok átruházásokról szólnak a Gúlakeled nemzetségen belül.

- 1355-ben Vydmonostorát az ország nádorának adományzó levele említi. Ekkor már jelentős egyházi központ.

- XIV. század végén találkozunk a Vydtheleke névvel, ekkor Guty Salamon a birtokos.

- 1411 -be a debreceni uradalmat, amelyhez Vid monostora tartozott, Zsigmond király Lázárevics István szerb fejedelemnek ajándékozza. A váradi káptalan iktatja be. Így kerül Vid falu István despota, majd unokaöccse Brankovics György földesurassága alá. Ekkor települnek Vidre a rác nemzetiségű jobbágyok. Brankovics árulása után kerül a debreceni birtokkal a Hunyadiak kezére Vid is. Hunyadi János kapja a török ellenes harcok óriási költségének fejében. Egy ideig apja halála után ura Vidnek nagy nemzeti királyunk: Hollós Mátyás is, majd pedig édesanyja Horogszegi Szilágyi Erzsébet. 1486-ban bekövetkezett halálakor végrendelet alapján Korvin János lesz Vid földesura. II. Ulászló, Szapolyai Jánosnak, ő mint már az ország királya kedvelt hívének, később a sztambuli Héttoronyban siralmasan elpusztult. Enyingi Török Bálintnak adományozza.

A XVI. század közepén török hódoltság alá kerül. Az 1549 illetőleg 1552-es adóösszeírás szerint Viden az adóösszeírás idejében birtokos volt Enyingi Török János. A század közepén 54 jobbágytelek volt Viden. Ekkor a lakosság túlnyomó része rác volt. 1567-ben súlyosan szenvedett Vid a török háború kapcsán az országban kóborló tatároktól. 1572 évi török kincstári defterek hagytak ránk tájékoztatót.Vid a környék legnépesebb települése. Az 1572 évi defter szerint Vid lakosainak nagy többsége, kétharmad része magyar volt, és csak egyharmad része idegen nevű. Ezek az adatok minden valószínűség szerint Vid életének, mint falunak, utolsó adatai. Már majdnem két évtizeddel a Hajdúk letelepítése, e vidékre szállása előtt elpusztult Vid 1594-ben. A krimi tatárok északkeleti betörése seperte akkor a tizenötéves háború során végig az egész Felső-Tisza vidékét. Vidnek az 1594 - évi elpusztulása után való sorsa már csak a földnek sorsa. Bocskai tudvalévően 1605 december 12.-én kelt adománylevelével….adományozván…Hadház, Vámospércs Sima és Vid birtokbeli részjószágait is.

H. Fekete Péter Vid középkori falu története, régészeti leletei. Hajdúböszörmény 1959.

7. o. 8.o. 33.o- 37.o. 43.o. 47. o.

 

Vid további sorsáról nem sokat tudunk. A volt falu határát a hajdúk betelepedése után Böszörmény, Hadház és Nánás közösen birtokolták.

-1703-as hadjárata során itt táborozik I. Rákóczi Ferenc fejedelem „a Verébsárhoz szállott”

(-Verébsár határrész szerk.) –a krónika szerint.

 

Az új falu felépítése.

Kormányunk – Vid környéki tanyavilágban Hajdúvid néven, új falu létesítését határozta el. Teljes határa 10.145 kat. hold. A falu helyét 1950-ben jelölték ki a vasút és az országút mellett. Az új falut a Falusi Gazdasági Lakásépítő Iroda ( FAGI ) tervezte és építette. A lakóházak kivétel nélkül típustervek alapján készültek. Az egyszobás házak ára telekkel 16.500 Ft, a kétszobásoké pedig kb. 22.100 Ft- ba került. A házak fala vert vagy rakott sárfal, illetve vályogfal.

 

52- es típusú egyszobás lakóház alaprajza:

 

 

 

 

 

52- es típusú kétszobás lakóház utcai homlokzata:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A nagyarányú építkezés három éven keresztül 1950, 1951 és 1952 –be folyt. A munkát 1952 –be fejezik be. Viden már a felszabadulás előtt is volt iskola, ahova a gyerekek a környező tanyákról jártak be. 1950 –be új kéttantermes iskola épül. Ebben az évben tejcsarnokot is kap a falu. A felépült házakat a lakók 1951 nyarán kezdték elfoglalni. 1951 –be építik fel a Tanácsházát. A falu tanácsa 1952 január 12 –én alakul meg. A betelepült lakók nagyobb része a környező tanyákról, kisebb része a városokból és falvakból vándorolt be a faluba. A falu 94 lakóházában 1953 -ban összesen 405 fő lakott. A falu iskolájába 1953 –ban 120 tanuló járt. 1954 –55 –be úttörőcsapat alakul az iskolában. A falu keleti részén egy telket templom számára üresen hagytak, a falun kívül kijelölték a temető helyét is, ahol 1953 –ban két sírral meg is indul a temetkezés. 1954 –be a régi iskolában aggregátoros mozi kezdi meg működését. A falunak 12 tagból álló kultúrcsoportja is volt, tagjai egyfelvonásos színdarabokat és néptáncokat mutattak be. A darabokat az új iskolában adták elő. 1955 őszére a lakóházak 95% -a bevezették a villanyt. 1957 –be a falu minden utcájában betonjárdát építettek. 1957 –be az államtól díjmentesen kapott a falu nyár, japán akác csemetéket, amiből a lakosok kb. 5000 db-ot ültettek el a falu belterületén. 1958 –ban piac létesült. Állami támogatással megépül a Földművesszövetkezet kisáruháza, mellette Italbolt nyílt. 1959 –be 48 házhelyet mértek ki újabb igénylőknek, 1960 –ban M.SZ.M.P. pártház épül. A község határában 1957 -ben három termelőszövetkezet a Kinizsi, a Petőfi és az Új Élet működik. Ekkor a lakosság 65% -a termelőszövetkezeti tag. Ez a szám 1963 –ra 94% -ra emelkedik. A falu határának 95% -a szövetkezeti kezelésben van. A fent említett szövetkezetek 1966 –ban Rákóczi Termelőszövetkezet néven egyesülnek. 1971–ben a Rákóczi Termelőszövetkezet beolvad a hajdúböszörményi Béke Termelőszövetkezetbe.

1961: Kulturális téren legnagyobb jelentőségű volt a második új iskola és a művelődési ház felépítése. 1962 - 63 –as tanévben 10 nevelő és 193 tanuló volt a vidi iskolában. A Rákóczi Művelődési Otthon 1.068.000 Ft- os költséggel épült községfejlesztési alapból és közadakozásból. A 462 m2 alapterületű, külső formájában is megkapó épület 9 helyiségében művészeti csoportok működésére nyílt lehetőség. 250 személyes nagyterme színpaddal és öltözőkkel ellátott. A könyvtár számára is a művelődési ház adott otthont. A falu töretlenül épült tovább. 1964 –be kövesutat építenek és felavatják II.Rákóczi fejedelem mellszobrát a főtéren. 1969–70 –be tűzoltószertár épül. 1970 –be orvosi rendelő, 1971–ben Szolgáltatóház – Posta, Takarékszövetkezet javítja a lakosság életkörülményeit. 1972 –be a Béke Termelőszövetkezet húsboltot és presszót nyit a faluban. 1973 –ban a Béke Termelőszövetkezet három másik termelőszövetkezettel közösen egy Kisállatvágó és Feldolgozó együttműködést hozott létre. 1975 –be 50 férőhelyes, konyhával ellátott óvodát adnak át és a faluhoz közelebb hozzák a vasúti megállóhelyet. 1979- be megszűnik a község önálló közigazgatása. Hajdúvid Hajdúböszörmény külterületeként működik. 1988 –ban felújítják az ÁFÉSZ boltot. Az üzem új szociális helyiséggel bővül. 1992 – be szilárd burkolatot kapnak a falu utcái. 1993 –ban összeépítik az iskola szárnyait és felújítják az egész létesítményt. A község parkjában október 23. –án felavatják a Szabadság - kopjafát. 1996 –ban bevezetik a faluba a vezetékes gázt. Janó Ákos Hajdúvid (Egy szocialista falu kialakulása).

16. o, 17. o, 18. o, 20. o, 22. o, 25. o, 27. o., 42. o., 45. o., 46. o., 47. o., 49. o, 51. o.,

 

A 2000.-ik évben a falu lakossága 272 fő. A települést 5 fős részönkormányzat irányítja. Településünk utcái szilárd burkolatúak A vezetékes víz minden lakásban megtalálható. Csatornahálózat nem épült a faluban. A vezetékes gáz minden utcába be lett vezetve, a lakások zöme rá is csatlakozott. A közösséget ellátó új hidroglóbusz építése jelenleg is tart.

 

Intézmények:

-         Hunyadi János Ált. Iskola: önálló igazgatóságú osztott, 8 tanulócsoportos.Létszám: 97 fő gyerek és 17 fő felnőtt dolgozó. Igazgatósága alá tartozik az óvoda 48 fő gyerek és 14 fő felnőtt dolgozóval. A felújítás alatt álló kultúrház a hajdúböszörményi Sillye Gábor Művelődési Központ Igazgatósága alatt működik (és községi ház).

-         Szolgáltatóház: Posta, Papír–Írószer, Rendőrség, Dorog és Vidéke Takarékszövetkezet.

-         Orvosi rendelő: heti 3 alkalommal felnőtt, 2 alkalommal gyerekrendelés folyik.

-         A HAJDÚ – BÉT. RT. Üzem: technológiai okok miatt nem működik.

-         Civil szervezet: 1998 –ban megalakult VIDI – ÉR VIDÉRT Közhasznú Egyesület 35 fővel.

-         Magán varroda: 20 fővel működik.

 

Településünk életében kiemelkedő esemény volt a Millenniumi rendezvény sorozat. Szervezői: A részönkormányzat, VID – ÉR VIDÉRT Közhasznú Egyesület, a Hunyadi János Ált. Isk. és Óvoda, a Kultúrház voltak. Ez évben vált virágos faluvá Hajdúvid. A gyerekek számára „ rönk ” játszótér épült. Iskolatörténeti kiállítás, iskolás és óvodás sportbemutató, lovasbemutató, dalszínház, sportolási lehetőségek várták az érdeklődőket. A VID napja rendezvény kiemelkedő eseménye volt a haranglábavatás (13. kép).

A harangláb egyéni adományokból készült el.

Az adományozók: Fejes Sándor és felesége Arany Katalin

                              Téglási Miklós és felesége Birta Mária

                               és ifj. Elek István voltak.

Készítette: Magyar Mihály faszobrász.

A haranglábállítással középkori településünk és őseink előtt tisztelegtünk.

 

 

a történeti áttekintést
szerkesztette és összeállította:
Fejes Sándor.